Nagyon elterjedt vezetői és fejlesztő eszköz lett a visszajelzés. A feedback "technikák" elsajátítása és oktatása az élet minden területén az egyik legfelkapottabb kompetencia. Ezzel párhuzamosan pedig egyre "ördögtől való dolog" lett tanácsot adni és kapni. Mondván, hogy nem mondja meg más, hogy hogyan kell csinálni, mert sokkal jobb ha magától jön rá az ember. Pedig ez mégsem minden esetben hatékony.
A tanács és a visszajelzés ugyanolyan fontos dolgok vezetés, fejlesztés, kommunikációs szempontból és úgy általában az életben. Csak jól kell tudni használni őket. Nézzük, hogy mire és mikor jó a tanács és a visszajelzés. Természetesen, ha megfelelő formában használjuk őket.
Általános megközelítés az, hogy kérjünk és adjunk visszajelzést a tevékenységeinkre, mert ezekből tudunk fejlődni. Ugyanakkor a visszajelzésnek nem mindig van hatása, vagy éppen negatív hozadéka van a további teljesítményre. A visszajelzés ugyanis gyakran bizonytalanságot kelt. Hiányzik belőle, hogy mit és legfőképp hogyan lenne érdemes másképp csinálni. Vagyis egy jó tanács.
Tanulmány a tanácsok és visszajelzések hatásáról
A Harvard Business Review több kísérletről is ír. Ezek mindegyikében valamilyen feladat kapcsán kapott egy csoport visszajelzést és egy másik csoport tanácsot. Az legtöbb kísérletnél nem volt más instrukció, csak hogy adjanak visszajelzést vagy éppen tanácsot egymásnak az emberek. Nem határozták meg, hogy hogyan is kell kinéznie ezeknek vagyis, hogy mit tartalmazzon egy-egy visszajelzés vagy tanács. Majd megnézték, hogy hogyan változott a teljesítménye vagy éppen hatékonysága a két különböző csoportnak. Azt látták, hogy akik tanácsokat kaptak, azok hatékonyabbak voltak utána. A feladatukban magabiztosabbnak érezték magukat azzal kapcsolatban, hogy hogyan folytassák a munkát. Még akik visszajelzést kaptak, azok nem lettek magabiztosabbak azzal kapcsolatban, hogy mit is tegyenek a jövőben.
Mi lehet ennek az oka? Azok, akiknek az volt a feladatuk, hogy jelezzenek vissza általában arra fókuszáltak, hogy valamilyen módon értékeljék a másik személy tevékenységét. Akiknek az volt a feladatuk, hogy adjanak tanácsot a másiknak, arra figyeltek, hogy milyen konkrét tippekkel tudnának segíteni a jobb eredmény érdekében.
Vagyis a visszajelzésre asszociálva a teljesítmény értékelése jut az emberek eszébe. Mint, ahogy az iskolában az osztályzattal értékelnek valamit. Még a tanács esetén sokkal konkrétabb fejlesztő lépésekben, akciókban gondolkodunk.
Különbség a visszajelzés és a tanács között
Tanács
- Összességében a tanácsról elmondható, hogy sokkal kritikusabb.
- Több konkrét lépést tartalmaz.
- A tanács magában hordozza, hogy mit csináljon többször és mit ne a másik a jövőben.
- Mivel nem a megtörtént dolgokat értékeli, ezért lehetőségeket villant fel. Tippeket, ötleteket, hogy hogyan lehetne másképp, hogy lehetne jobban.
- Ezek által segít egy jobb eredményt vizionálni, elképzelni. Ami már önmagában pozitív irányba mozdítja a teljesítményt.
- Csökkentheti a bizonytalanságot azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne másképp csinálni valamit a jövőben.
- Ezzel egyetemben viszont csökkenti a felelősséget, "mert a másik mondta".
Két fontos dolog a tanáccsal kapcsolatban:
Aki kéri, az legyen annak tudatában, hogy dönthet arról, hogy megfogadja-e. Ez az ő felelőssége.
Aki adja, az felelősségteljesen mérje fel, hogy jó ötlet-e tanácsot adni és hogy valóban arra van-e szüksége a másiknak.
Visszajelzés
- A visszajelzés sokszor általánosabb dolog. Bár nem kellene, hogy mindig az legyen. Itt is lehetne adatokat, konkrétumokat használni.
- Amikor visszajelzést kérünk vagy adunk egy múltbeli dolgot gondolunk át, vagy épp jelenlegi helyzetet figyelünk meg. Ezért ezeknek egy nagy része nem változtatható meg.
- A visszajelzésnél gyakran jelenik meg az értékelés. És az értékelés nem mindig hatásos a célzott jövő szempontjából. Például, ha destruktív hatású, lehúzó minősítésről van szó.
- A múltra való visszajelzés még nem ad alternatívát a jövőbeli lehetőségekre. Legtöbb esetben sajnos csak azt zárja ki, hogy mit ne csináljon többször az ember, de azt nem mondja meg, hogy mi legyen helyette.
- A visszajelzés önmagában sokszor nem csökkenti a bizonytalanságot a jövőbeli elvárt feladatokkal kapcsolatban.
Ugyanakkor van, hogy csak egy visszajelzés kell!
Ilyen helyzet például a kezdőknél a tanulás szakasza. Ahol a felfedezés megtapasztalása konkrétan hozzájárul a tanuláshoz. És egy-egy konkrét tanács, vagy erősebb kritika pont ezt a folyamatot ölné meg. Vagy éppen csökkentené a motivációt.
Fontos a tanács és a visszajelzés is
A szervezetek számára valóban sok lehetőség van a munkatársak nyílt kommunikáción alapuló fejlesztésében. Ugyanakkor ez nem mindig az értékelésről, hanem a pozitívabb és eredményesebb jövőről kell hogy szóljon. A visszajelzés konstruktív személyre szabott módjáról. Beleépítve olyan tanácsokat, amik tippek, változtatási lehetőségek a jövőre nézve. Mindezt személyre szabottan.
Ha érdekelnek további fejlesztési javaslatok a témában, keress minket.
Forrás: HBR, Why Asking for Advice Is More Effective Than Asking for Feedback, September 20, 2019
