Munkavállalókat akarsz bevonzani és megtartani, employer brandinget építesz és munkavállalói élményről beszélsz? Akkor a hagyományos kérdezz-felelek alapú állásinterjút felejtsd el. Idejétmúlt. Különösen akkor, ha jóképességű, önálló gondolatokkal rendelkező munkatársakat (is) keresel. HR-esként vagy vezetőként, magabiztos rutinnal ülsz le egy interjúztatási adatlappal a kezedben, hogy Te majd minden számotokra legfontosabb dologra meg fogod kapni a választ? Akkor érdemes átgondolnod, hogy valóban azt fejezed-e ki a leendő munkatársak felé, amit képviselni akarsz.

Állásinterjú vagy első randi?
Képzelj el egy első randit, ahol tényleg sok mindent szeretnél megtudni a másikról! Mindenki szeretne jó benyomást kelteni magáról, mindenki fejében van egy elképzelés, hogy milyen partnert szeretne (van, akinél egész konkrét, másoknál kevésbé, de van!), mégsem mész oda interjúztatási adatlappal. Az, hogy lesz-e második randi az első élményétől függ, mindkét fél részéről. Ha úgy érzed, hogy nem lehettél önmagad, a másik viszont hú, de nagyon el volt a maga témáival, akkor még lehet, hogy adsz egy esélyt egy második találkozónak, de már nem olyan lelkes szájízzel. Ellenben egy gördülékeny, könnyed beszélgetés, amiben fel lehet oldódni, szabadon kifejezheted magad és úgy érzed, hogy értő odafigyeléssel fordulnak feléd, az kiváltja azt az érzés, hogy szeretnék még több ilyen beszélgetést.

Igen ám, de azt már a hagyományos interjúztatás iskolájában is tanították, miszerint „Teremts oldott légkört, hogy a jelölt ne feszengjen és tedd fel a célzott kérdéseidet.”. Egy tartalmas beszélgetés ettől több:
- Nem adatokról szól. Sokkal inkább ismeretekről.
- Valódi érdeklődésre alapoz és nem adatszerzésre.
- Partnerek vannak benne jelen, még akkor is, ha később az egyikből beosztott lesz, a másikból pedig vezető.
9 tipp, ami hozzásegít egy tartalmas első beszélgetéshez
- Először is ne az asztal két oldalára üljetek le. Nem kell, hogy a klasszikus osztályteremben érezzétek magatokat. Legyen egy kényelmes hely, ahol nincs köztetek egy bútortest. Ez segít abban, hogy jobban lásd a másik nonverbális jelzéseit. Mint például, hogy mennyire feszeng, zárkózott vagy éppen nyitott. Másrészt a fizikai akadály egy első találkozásnál akadályt képez a másikhoz való szellemi kapcsolódásban is. Minek nehezítenéd a saját helyzeted ezzel?
- A jelentkező is vendég a cégnél, meg lehet kínálni egy pohár vízzel.
- Fontos, hogy jegyzetelj, de fontos az is, hogy ezt már a beszélgetés elején jelezd a partnered felé. Elmondva, hogy ez egy szükséges dolog, igyekszel ezt a legkevésbé zavaróan tenni. Azzal, hogy kimondod, hogy ez egy ilyen szituáció, máris nyíltabbá tetted a helyzetet. Bekészíthetsz Te is üreslapot és tollat, és felajánlhatod, hogy ő is bátran jegyzeteljen, ha szeretne (és esetleg magától nem készült ilyesmivel). Hiszen Te is fogsz információkat megosztani vele.
- Meg lehet kérdezni, hogy hogyan érkezett oda. Így, ha bármilyen feszültsége volt (nehezen talált oda, a környéken nem volt parkolóhely, stb.) azt a beszélgetés elején ki adhatja magából.

- Beszélj Te is magadról! Ahhoz, hogy ne érezze magát bárki is vallatva, az kell, hogy a partnere is kommunikáljon magáról. Nem kell személyeskedni, de a közvetlenség jó benyomásokat kelt. Elmesélheted, hogy számodra milyen volt, amikor először idejöttél, vagy hogy Te sem tudtál a közelben leparkolni.
- Beszélj a cégről! Ne promóciós, bemutatkozó szöveget, vagy ami a honlapon, a hirdetésekben, és a preziken is rajta van! Beszélj arról, ami hétköznapi és nyilvános lehet, ami a munkavállalói hétköznapok része. Például biztos észrevette, hogy milyen sokan voltak a recepciónál, ez azért van mert ebben az időszakban nagyon sok külföldi vendégetek van.
- Interakcióról beszélünk. Természetes, hogy a kérdéseid ahhoz fűzöd, amit a partnered mond. De ha folyamatosan csak a kérdések jönnek azzal kapcsolatban, amit ő elmondott, akkor az biztos a kihallgatás érzését kelti. Ne csak kérdezz, tegyél hozzá bátran saját gondolatokat is, visszajelzést egy-egy dologhoz. Például „Ez számomra azt mutatja, hogy…”, vagy „Ebből úgy tűnik, mintha…”. Ezekre tud reagálni a jelölt, és kap is egy képet arról, hogy milyen hatást kelt. Így van esélye egy valóságos beszélgetésnek formálódni.
- Mozdulj meg! Nem kell mereven végig ülni az első beszélgetést, mint egy érettségi szóbelit. Sőt, ha a körülmények engedik, akár sétálva is lehet ismerkedni a másikkal. Ő is többet lát a szervezet életéből és akár könnyedebben is kérdez. Te is látod, hogy mire figyel fel és esetlegesen következtethetsz rá, hogy milyen dolgok fontosak számára.
- Légy hiteles! Ha valamit viccesnek találsz nevess, ha egy másik dolog meglep, akkor fejezd ki a meglepődésed. Hogy várhatnád el, hogy a jelölt nyíltan viselkedjen, ha Te nem vagy az?

Honnan fogod tudni, hogy már nem a klasszikus módon interjúztatsz, hanem valóban beszélgetsz? Ha az utolsó mondatod, már nem az, hogy „Részemről ennyi lett volna, Önnek milyen kérdései vannak felénk?”
Lépj hátra kettőt, és kezd el a saját állásinterjúval/interjúztatással kapcsolatos berögződéseid feloldani. Mindent, ami azt az érzést adja, hogy Te vagy a fölényesebb helyzetben. Mert nem így van és ezt Te, mint vezető vagy HR-es egyébként tudod: mindketten választhattok és választotok is. Ezt mutatja a munkaerőpiacnak az az állása, hogy nehéz jó embert találnod, megtartanod. Legjobb, ha az alapoknál kezded, elhagyva az interjú kifejezést és az első találkozó, vagy első megbeszélés jelzőket használnod.